Nepremična dediščina


Bajtarska hiša v Vönöcku

naselbinska dediščina

19. stoletje

Na naslovu Vönöck, Ulica Petőfi Sándorja 4, je bila stavba, ki je predstavljala najstarejše delo ljudske arhitekture na območju Kemenes. Leta 1983 so jo razstavili in prestavili v muzej na prostem. Najbolj arhaičen ljudski arhitekturni spomenik Kemenesalja je danes na ogled v muzeju na prostem – Vasi skanzen. Stavba ima skodlasto streho in dve stanovanji. Fasada je zanimiva in neobičajna. Prvo stanovanje ima črno kuhinjo brez dimnika, drugo stanovanje pa ima odprt dimnik.

Informacije o digitalizatu

Krajevno geslo
Vönöck
Drugo poimenovanje kraja
Vönöczk, Vőnőczk, Woenoeczk, Vönőcz
Glavni gradbeni material
nabijanica (stena iz zemlje), slamnata streha
Osebe ali organizacije povezane z enoto
Vönöck, Petőfi Sándor u. 4. (Vasi Skanzen Szombathely, Árpád u. 30.)
Varstveni status enote
Múzeumi gyűjtemény része
Pristojnost
Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum (Vasi Skanzen)
Strokovni opis
Vönöckről a Vasi Skanzenbe telepített épület -Kemenesaljai szegényparaszti porta- egy tervezett közösudvar első épülete.
Kemenes-vidék népi építészetének legrégibb rétegét képviseli. Tömésfalú, szoba + konyha egységekből álló kétlakásos épület. Minden helyisége a tornácról (itt gáder) nyílik. Eredetileg mindkét lakás kémény nélkül épült, füstöskonyhás volt. Az első konyhában megmaradt a középen álló téglány alakú kemence. Ennek a tetején főztek. A füst az ajtó melletti füstlukon távozott a tornácra, onnan a padlásra.
A második lakás konyháját az 1800-as évek végén kéménnyel, téglából boltozott szabadkéménnyel látták el.
Az első lakás szobájában szemes csempékből rakott kályha volt, melyet a konyhából fűtöttek. A hátsó szoba kályháját elbontották, helyére téglából készült takaréktűzhely, „rakott sparhelt” épült.
A 20. század elején a módosabb gazdáknál a Kemenesalján is megjelentek a mászókéményes tűzhellyel, kemencével, sütőkkel rendelkező tüzelőkombinátok. A szegényebb háztartásoknál megmaradtak a szabadkémények, de az alattuk lévő tűzhelyeket -főként az I. Világháború után- már csak kenyérsütésre, aszalásra használták. A főzés a szobákba kerülő tégla takaréktűzhelyeken, vagy hordozható „csikótűzhelyelyen” történt.
A Vönöcki Ház zsúpteteje elől kontyolt, hátul oromzatos, melyet a függőleges felületre kötött zsúpkévék zárnak. A függőleges zsúporomzatok a Kemenesalja számos falujában előfordultak. Gyakran utcafronton is alkalmazták, de a téglaoromzatos, falazott kerítésű házak mellett a szegénységet jelentették.
A ház legnagyobb különlegessége a tetőszerkezet. Egy természetes görbületű fa segítségével kontyolt tetőhöz tudtak homlokzati hosszúágast alkalmazni. A fal elé ásott ágasfa a fal magasságág egyenes, onnan a tető alá hajolva a padlástérben tartja a felső szelement. Nagyon ritka megoldás. A néprajzi szakirodalom alig ismer példát hosszúágas kontyolt tetőhöz való alkalmazásához.
Literatura
A Nyugat-Dunántúl népi építészete. Szentendre-Szombathely 1995.
Ime datoteke
SM_124_C_0001.jpg; SM_124_C_0002.jpg; SM_124_C_0003.jpg
Ločljivost
300 dpi; 300 dpi; 300 dpi
Omejitve rabe
Korlátozott
Datum dokumentacije
2019-12-09
Dokumentalist
Nagy Endre

Foto galerija


Ob uporabi gradiva je obvezna navedba vira (www.documenta-pannonica.si) in ustanove ali posameznika, ki hrani izvirnik.
Slovenščina
Skip to content